Hosszú hetek egyeztetéseit követően véglegessé vált a következő hónapokban is nyitva tartó uszodák köre. A kormányzat azonnali segítségének köszönhetően 77 létesítmény garantálja azt a következő hónapokban, hogy nem csupán a felnőtt és utánpótláskorú versenyzők készülhetnek tovább zavartalanul, de a húszezer kisgyermek úszásoktatásának keretet adó Úszó Nemzet Program is folytatódhat.
A Magyar Úszó Szövetség az energiakrízis első jeleit tapasztalva már július végén, augusztus elején elkezdte felmérni az uszodák helyzetét: a korábban elindult programokat (Jövő Bajnokai, Úszó Nemzet Program) koordináló régióvezetők helyismerete jelentősen felgyorsította a kapcsolatteremtést és az adatszolgáltatást, így októberre az ország összes uszodájáról naprakész információk birtokában volt a szövetség.
„Ez rengeteget segített abban, hogy gyorsan és pontosan informálhassuk a kormányzat képviselőit arról, milyen mértékű segítségre van szükség – közölte Wladár Sándor, a MÚSZ elnöke. – A Török Enikő vezette sportszakmai csoport emberfeletti munkát végzett, akárcsak az uszodákat egyesével, a helyszínen felmérő sporttechnológiai és üzemeltetési munkacsoportunk Szentpáli Gábor elnökségi tagunk irányításával. Nekik hála elkészült az a koncepció, amelynek köszönhetően a kényszerűen bezárásra ítélt uszodákban edző versenyzőknek, illetve ott oktatásban részesülő gyerekeknek maximum 30 kilométert kell utazniuk a MÚSZ által biztosított buszokon, hogy továbbra is medencében készülhessenek. Emellett kiemelten fontos volt, hogy ne sérüljön az Úszó Nemzet Program, amelynek keretében óvodások, kisiskolások tízezrei szerezhetik meg a vízbiztonságot, netán köthetnek életre szóló kapcsolatot az úszással. Ezek után egy részletesen kidolgozott javaslatot nyújthattunk át a szakállamtitkárságnak, amely alapján elkészíthették a támogatási irányelveket, meghatározhatták, mekkora összeggel kell kisegíteni az egyes uszodákat, továbbá mindenütt fontos tanácsokat kaphattak az üzemeltetést végzők, így várhatóan jelentős energia-megtakarítás érhető el a nyitva maradó uszodák többségében.”
Mindösszesen 30, a Nemzeti Sportközpontok által fenntartott nagyobb komplexum és tanuszoda, illetve 47, az önkormányzatok vagy egyesületek által üzemeltetett létesítmény várja továbbra is a medencés sportágak képviselőit, illetve a téli hónapokban az uszodákat fokozottabban használó társsportágak (öttusa, triatlon, kajak-kenu) versenyzőit.
A 77 létesítmény kijelölésénél fontos szempont volt a területi lefedettség, hiszen a MÚSZ égisze alá tartozó 137 egyesület, valamint a nemrég elindult Úszó Nemzet Program összesen 141 uszodában tartotta különböző foglalkozásait – utóbbi keretében jelenleg 19 600 fiatal ismerkedik a sportág alapjaival. A bezárások miatt 1100 kisgyermek már elkezdődött oktatása került volna veszélybe – jelen helyzetben viszont, ha egy szomszédos településen is, de folytatódhatnak az óráik, a MÚSZ régióvezetői ugyanis valamennyi érintett utaztatását igyekeznek koordinálni.
Az új, remélhetőleg ideiglenes helyzet ugyanakkor mindenkitől kíván valamennyi áldozatot, így a szakosztályoknál az edzésszámok, az edzésidő és a pályahasználat racionalizálása is alapvető szempont, hogy a lecsökkent vízfelületet ugyanannyian használhassák ezután is, és hogy eközben a lakossági sportolási lehetőségek se csökkenjenek számottevően.
Az elmúlt hónapokban elvégzett munka és a megannyi egyeztetés kapcsán Wladár Sándor megjegyezte: „Nem lehetünk elég hálásak a kormányzatnak, Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár úrnak, aki mindvégig mellettünk állt, és így sikerült egy, a jelenlegi helyzetben kifejezetten ideális megoldást találni – szívmelengető látni, hogy az egyesületek, polgármesterek egymás után teszik ki posztjaikat a közösségi médiában, s jelentik be, hogy mégsem zár be az uszoda, tovább folyhatnak az edzések.”
A MÚSZ elnöke azt is kifejtette, kormányzati segítség nélkül milyen jövőkép várhatott volna az úszósportra. „Október elején sem volt igazán szívderítő a kép, de a távhő-szolgáltatás drasztikus megdrágulása egy sor, addig sziklaszilárdan kitartó üzemeltetőből is vészreakciót váltott ki, azaz egyértelmű volt: kormányzati segítség nélkül katasztrofális helyzetbe kerül a sportág. A Covid-lezárások óta tudjuk, hogy több hónap kihagyás visszafordíthatatlan károkat okoz az utánpótlás-nevelésben: az idei korosztályos bajnokságokon láthattuk, akadt olyan évjárat, amelyben a szokásos gyereklétszám kétharmadát vesztettük el. Ilyenkor nem akarok arra gondolni, hogy esetleg közöttük volt a 2040-es évek Milák Kristófja is, akiből csak azért nem lesz a világ legjobbja, mert 2020-ban hónapokig nem járhatott edzésre, és közben talált magának más sportágat. Ha most bezárt volna az uszodák nyolcvan-kilencven százaléka, akkor félő lenne, hogy semmibe veszne az elmúlt évtized invesztíciójának nagy része, holott azért épültek új létesítmények, rendeztünk egy sor világ- és Európa-bajnokságot, és indítottunk nagyszerű utánpótlás-nevelő programokat, hogy a magyar úszósport hosszú évtizedeken át őrizhesse kiemelt szerepét, továbbá jelentősen hozzájáruljon ahhoz, hogy a jövő generációi még sportosabbak, még egészségesebbek legyenek. Így is nagyon komoly logisztikai szervezést, az edzőinktől, oktatóinktól pedig minden eddiginél nagyobb odafigyelést igényel, hogy a lehető legkisebb legyen a lemorzsolódás. Mégis hiszek abban, hogy közös erőfeszítéssel átvészeljük ezt az újabb krízist is – a magyar úszósport ereje mindig is abban rejlett, hogy együtt a legnehezebb helyzetekből is megtaláltuk a kiutat.”