Túlzás lenne azt állítani, hogy diadalmenetet hozott az utolsó esti előfutam-szeánsz. A gyorsúszó spektrum „elején és végén”, azaz 50-en és 1500-on sem sikerült kiharcolni a döntőt, és az alkalmi felállású férfi vegyesváltó sem került a fináléba. Mindez azt jelenti, hogy az úszóviadalok utolsó két döntős reggelén már csak egy magyar érdekeltségű verseny marad, igaz, az meglehetősen izgalmas: a holnap reggeli 100 pillangó Milák Kristóffal.
Az olimpiai program kissé fura összeállítása okán péntek este rendezték az utolsó előfutamokat – szombaton és vasárnap már csak finálék esedékesek reggelenként. A most rajthoz állók közül 50 gyorson Lobanovszkij Makszim elsőre a szombati elődöntőt vehette célba, ám a 2019 decemberére bámulatos fejlődést mutató sprinter esetében sajnos nem is elsősorban a pandémia, hanem a glasgow-i rövidpályás Eb előtt vele foglalkozó orosz edzőlegenda, Gennagyij Tureckij halála jelentette a törést. Maga is bevallotta, azóta keresi a megfelelő szakembert, de hiába költözött Ausztráliába, nem jött be a terv: 22.25-öt úszott, és így 26. lett (21.97 volt a küszöb).
1500 gyorson Kalmár Ákostól valami hasonló robbanás kellett volna, mint tavaly júliusban, amikor a szigeten parádézott, és 14:52-vel győzött a Négy Nemzet tornán – ám a Rasovszky Kristófékkal készülő kiválóság azóta is csak üldözi ezt az eredményt. Most épp ez volt a döntőbe jutáshoz szükséges idő, ám Ákos nagyon elmaradt tőle (15:17.02, 22. hely), míg Gyurta Gergely a 15 percet igyekezett megostromolni, és majdnem sikerrel járt (15:01.85), ám a döntőtől ő is messze volt (15. hely).
A férfi vegyesváltóban két újabb olyan úszó kapott lehetőséget, akinek ez a lehetőség egyfajta elismerés volt az elmúlt évek kemény készüléséért, egyszersmind tapasztalatszerzési lehetőség is (utóbbi Kós Hubertre is vonatkozott) – az azonban egyértelmű, hogy klasszis mellúszó nélkül a döntőbe jutás még a legerősebb felállásban is minimum kérdésesnek tűnt, annyira megerősödött a mezőny. Ezért most Bohus Richárd, Takács Tamás,Kós Hubert, Holoda Péter összeállításban mentünk neki a távnak, az alkalmi felálláshoz képest a váltások sosem látott minőségűek voltak (0.18, 0.07, 0.14), faltól falig viszont nem vettük fel a versenyt a legjobbakkal, így a kvartett végül a 13. helyen zárt (3:34.91). Az elmúlt olimpiákon egyébként 2000-ben, 2004-ben és 2012-ben sikerült kiharcolni a finálét.
Nyilatkozatok
Lobanovszkij Makszim
„Nagyon rossz úszás volt. Az egyéni csúcsom környékén szerettem volna jönni, de a felkészülésem egyáltalán nem sikerült. Hat hónapja edzőt váltottam, de nem jött be.”
Gyurta Gergely
„Én olimpiát még sohasem élveztem ennyire, minden keményebb rendelkezéstől, maszkviseléstől függetlenül. Imádtam és imádom minden pillanatát, szurkoltam a többieknek, most pedig egy laza, minden feszkótól mentes úszást csinálni. Szerintem sikerült, kevésen múlott, hogy nem kerülök be 15 perc alá, de azt azért tudni lehet, hogy az sem jelentett volna sokat, szerintem 14:52-es idő kell a döntőhöz (annyi kellett), arra pedig nekem nincs esélyem. Szépen akartam elköszönni az olimpiától, aztán most visszamegyek Franciaországba, összepakolok, lemondom az internetemet, és hazaköltözöm. A rövidpályás versenyekig még edzek, most azokig látok, utána minden más már csak bónusz. Huszonkilenc vagyok, lassan a következő fejezetre kell fordulnom.”
Kalmár Ákos
„Nem hiszem, hogy ennél többet vagy még jobban tudnék edzeni, épp ezért nehéz most bármit mondani erről az úszásról. 15:08-at akkor is jövök, ha délelőtt felutazunk Budapestre, és délután leússzuk a távot egy belsős felkészülési versenyen vagy egy Budapest Openen. Tavaly nyáron sikerült a 14:52, akkor jó formában voltam, azóta nem sikerült ezt újból elérnem. Pedig edzem nagyon keményen, és az ottani eredmények alapján mindennek jobban kellene mennie – de úgy látszik, edzősmenő vagyok, versenyzőnek viszont pocsék… De akkor is megyek tovább, készülök tovább, kivárom, amíg eljön az én időm.”
Bohus Richárd
„Én azt mondtam a srácoknak, hogy a legfontosabb: minél többet versenyezzenek. Szerezzenek rutint, érezzék, mi a legfontosabb, tudják, hogyan kell koncentrálni. Ha versenyzel, csak egyetlen pálya van az uszodában. A tiéd, a többi nem létezik, csak arra szabad figyelni. Ezt meg kell tanulniuk a fiatalabbaknak, és ezt csak versenyzéssel lehet. A váltásainkat pedig mentsük el legközelebbre, és copy-paste-tel vigyük át, mert ez rengeteget jelenthet, ha igazán összejön egy jó váltó. Azt nem tudom, meddig nyomom még, az én koromban már nem lehetnek hosszútávú tervek, de a váltókat motiváló beszédeket bármikor elvállalomJ”
Kós Hubert
„Számomra már az óriási dolog, hogy itt lehettem ezen az olimpián. Amit Ricsi mondott, az teljes mértékben igaz: nagyon sok tapasztalatot kell még szereznem, hogy mindig, minden helyzetben ki tudjam hozni magamból a legjobbat. Ezt most a kettővegyes alkalmával is megtapasztaltam. Sajnos, nekem tavaly kimaradt több fontos ifiverseny, az idén is, mert az olimpiára készültem, ahol több élesebb versenyhelyzetet megtapasztalhattam volna.”
Takács Tamás
„Ugyanezt tudom mondani, amit Hubi és amiről Ricsi is beszélt. A tapasztalat nagyon fontos: én például pontosan tudtam, hogy mit csinál majd a mellettem úszó fehérorosz, hogy rajtol, mit úszik, túlzottan sokat figyeltem, és mivel kissé meglepődtem, hogy mindezek fényében mégis előtte vagyok a forduló után, ki is zökkentem kicsit. Fontos tanulság, hogy legfeljebb az utolsó tíz méteren nézelődünk. Egyébként nagyon nem volt könnyű ennyi időt várni az első úszásra, miközben már mindenkinek lement a száma, és a többség jól is úszott – nagyon vártam már, hogy végre én is vízbe kerülhessek. Ma megtörtént, beleadtunk mindent, ez most ennyire volt elég.”
Holoda Péter
„Így jár az, aki fél éven át folyamatosan azt hajszolja, hogy sikerüljön kvótát szereznie ötven gyorson, de nem jön össze neki, úgyhogy marad egy száz gyors a váltóban. Az első ötven elég jól sikerült, el tudtam jönni a fehérorosztól, aztán a második ötvenre szépen kezdett fogyni a levegő, és akkor visszavágott, és lenyúlt a végén.”