„Fényévnyivel” jobbak a mai úszók lehetőségei, mint amikor „Egér” és Szabó Tünde versengett egymással – Óriáscsizmába lép a MUSZ az „Úszónemzet Program” elindításával. Szembetűnő különbséget nem csak az 1992-es és a mostani úszóeredmények között lát Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, aki 30 évvel ezelőtt második lett a Perth-i világbajnokság100 méteres hátúszó döntőjében, majd egy évvel később a barcelonai olimpián is ezüstérmet vehetett át. Véleménye szerint manapság „fényévnyivel” jobbak Magyarországon a versenyzés és a felkészülés lehetőségei, mint amikor 18 esztendős nyíregyházi úszóként az első és egyben utolsó olimpiáján „Egérrel”, azaz Egerszegi Krisztinával versengett az első hely megszerzéséért. Az SzPress Hírszolgálatnak adott nyilatkozatában ugyanakkor azt is jelezte, hogy az úszószövetség állami támogatással mérföldköves fejlesztési program elindításával kívánja erősíteni a hazai bázisát.
Egyedülálló helyzetben
„Valóban összehasonlíthatatlanul jobbak a mostani lehetőségek, és ez minden úszásnemben és minden korosztály versenyein érezteti a hatását. Olyan uszodákról versenyzői éveikben csak álmodoztunk, amilyen a 2017-ben felavatott Duna Aréna, amelyet változatlanul a világ egyik legkorszerűbb és leginkább sportolóbarát versenyszínhelyeként emlegetnek. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a közelmúltban többek között Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Sopronban, Szegeden, Győrben, Kaposváron, Nyíregyházán és Zalaegerszegen adtak át olyan modern uszodákat, amelyekben sokszorosára növekedett az a vízfelület, és ez nem csupán a versenysportot, hanem az utánpótlásnevelést, a jövő bajnokainak a fejlődését szolgálja. Ezzel együtt közel 30 tanuszoda nyitotta meg a kapuját, amit európai összehasonlításban akár egyedülállónak is nevezhetünk. Még találgatni sem tudom, hogy mennyivel lettünk volna jobbak harminc évvel ezelőtt, ha nekünk is megadatnak a mai lehetőségek” – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Dr. Szabó Tünde, a LEN egyik alelnöke, aki tavaly novemberi megválasztása óta a magyar úszósport legmagasabb rangú sportdiplomatája.
A sportállamtitkár szerint a jövőben még nagyobb szükség lehet az új uszodai létesítmények átadására és a régiek felújítására. Többek között azért is, mert a mai fiatalok számára már nem vonzóak azok a lehetőségek, amelyek 30 évvel ezelőtt a sportolók rendelkezésére álltak. Akiknek, ha éppen az úszást választották, be kell érniük többségében ósdi, feszített víztükörrel még nem rendelkező uszodákkal, kevés fedett medencével, sok helyen kopottas konditermekkel. Ezért is volt szükség megszállott edzőkre, akiknek a lelkesedése és kitartása nélkül sok tehetség fordított volna hátat az uszodáknak.
Szeptemberben rajt
„Olyan világot élünk, amikor a fiatalok sport iránti érdeklődését egyre nehezebb fenntartani. Sokan gondolják úgy, hogy a versenysport túl sok energiájukat és idejüket köti le, így a karrierépítésük is akadályokba ütközhet. Ez a tendencia a kifejezetten munkaigényes úszásban is jól megfigyelhető. Ezért is elismerésre méltó a hazai úszósport vezetőinek előre tekintő és jól kimunkált kezdeményezése, amely a magyar kormány támogatásával hosszútávúmegoldást jelenthet. A szeptemberben bemutatkozó Úszónemzet Programnak köszönhetően 2026-ig országosan 200-250 ezerrel növekedhet azoknak a száma – korra, nemre, és a lakóhelyükre való tekintet nélkül – , akik megtanulhatnak úszni, és aztán rendszeresen látogatják az uszodákat. Az Úszónemzet Program az állami tulajdonú uszodákban, a MUSZ által minősített oktatók bevonásával indul el. Az úgynevezett tesztidőszakban 3200 gyerek – nagycsoportos óvodások és első-második osztályos általános iskolások – kapcsolódik be a programba, jövő februártól viszont 25 ezerrel emelkedhet a résztvevők száma. Nem túlzás azt mondani, hogy a Magyar Úszó Szövetség óriáscsizmába lépve folytatja a jövőbe vezető útját” – hangsúlyozta Dr Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár.
Szalay Péter
